A szájhigiénia nem csupán a ragyogó mosolyról szól – a fogaink körüli szövetek egészsége legalább ilyen fontos. A fogágybetegség (parodontitis) az egyik leggyakoribb, mégis gyakran alábecsült szájüregi probléma, amely hosszú távon akár a fogak elvesztéséhez is vezethet. Nézzük meg, hogyan alakul ki, milyen tünetei vannak, és miért érdemes komolyan venni!
A fogágybetegség kialakulásának okai
A fogágybetegség elsődleges oka a fogakon lerakódó plakk, vagyis a baktériumokkal teli lepedék, amit nem megfelelő szájhigiénia esetén nem távolítunk el időben. Ez először ínygyulladást (gingivitiszt) okoz, ami kezeletlenül súlyosbodhat, és átterjedhet a mélyebb szövetekre – ekkor beszélünk parodontitiszről.
További kockázati tényezők:
– Dohányzás
– Genetikai hajlam
– Cukorbetegség
– Gyenge immunrendszer
– Stressz
– Nem megfelelő fogsor vagy tömés
A fogágybetegség első tünetei
A fogágybetegség alattomos – sokszor tünetmentesen indul, majd fokozatosan jelentkeznek a következők:
– Vérző íny fogmosáskor vagy evés közben
– Duzzadt, pirosas, érzékeny íny
– Rossz lehelet
– Fogak közötti rés növekedése
– Mozgó fogak, fogelvándorlás
– Húzódó íny, „meghosszabbodott” fogak látszata
Minél hamarabb ismerjük fel ezeket, annál jobbak az esélyek a kezelésre!
A fogágybetegség és az implantátumok
Sokan úgy gondolják, hogy az implantátumok „örök életűek”, pedig a fogágybetegség azokat is veszélyezteti. Az implantátum körüli gyulladásos folyamatot periimplantitisnek hívjuk, amely hasonló módon zajlik, mint a természetes fogaknál.
Fontos tudni, hogy a fogágybetegség kezeletlenül hagyása kizáró ok lehet implantáció esetén, vagy ha már van implantátum, annak elvesztését is okozhatja. Ezért a megelőzés és rendszeres kontroll kulcsfontosságú.
A fogágybetegség kezelése
A fogágybetegség kezelése mindig személyre szabott, és a betegség súlyosságától függ. A cél a gyulladás csökkentése, a baktériumok eltávolítása, és a fogágy szerkezetének stabilizálása. Fontos megérteni, hogy ez nem „egy alkalmas” beavatkozás, hanem egy folyamatos együttműködést igénylő kezelés, amely a páciens aktív részvételével lehet igazán hatékony.
1. Állapotfelmérés és diagnózis
A kezelés mindig alapos vizsgálattal kezdődik:
– Íny állapotának ellenőrzése (vérzés, duzzanat, visszahúzódás)
– Tasakmélység mérése (speciális eszközzel megmérik az íny és a fog közötti tasakokat)
– Röntgenfelvétel készítése a csontállomány vizsgálatára
Ez alapján a fogorvos meghatározza a betegség stádiumát és a szükséges kezelési lépéseket.
2. Professzionális tisztítás (depurálás)
Ez az első, és minden esetben kötelező lépés:
– A fogorvos eltávolítja a fogkövet és a lepedéket az íny fölötti és alatti területekről.
– A beavatkozás után a páciens pontos útmutatást kap a helyes fogápolási technikáról.
Ez már önmagában jelentősen csökkentheti a gyulladást, főként enyhébb esetekben.
3. Gyökérfelszín simítás (kürettálás)
Ha az íny alatti részeken is gyulladt szövetek találhatók, akkor ezt a mélyebb tisztítást végzik el:
– A foggyökér felszínéről eltávolítják a fertőzött cementréteget, és lesimítják a gyökérfelszínt, hogy a baktériumok ne tudjanak megtapadni.
– Helyi érzéstelenítésben történik, így a kezelés nem fájdalmas.
– Több ülésben történhet, a kezelendő területtől függően.
4. Antibakteriális kezelés
Szükség esetén a gyulladás csökkentésére:
– Helyi antibiotikumot juttatnak a mély ínytasakokba (pl. gél vagy tapasz formájában).
– Súlyosabb fertőzés esetén szisztémás antibiotikumos kezelést is előírhat az orvos.
Ez kiegészítő kezelés, önmagában nem helyettesíti a mechanikus tisztítást.
5. Sebészeti beavatkozás (előrehaladott esetekben)
Amennyiben a tasakok mélyek, és a csontlebontás jelentős:
– Zárt kürettálás nem elég, ilyenkor ínyfeltárásos műtét szükséges: az ínyt ideiglenesen felemelik, hogy a gyökérfelszín és csont jobban hozzáférhető legyen.
– Bizonyos esetekben csontpótló vagy regeneratív eljárásokat is alkalmaznak (pl. membrán, csontpótló anyag beültetése).
A cél a csont- és szövetvesztés megállítása, és a lehetőségekhez mérten annak visszaépítése.
6. Fenntartó kezelés és rendszeres kontroll
A sikeres kezelés után is élethosszig tartó fenntartás szükséges:
– Félévente (vagy akár 3 havonta) ellenőrzés és professzionális tisztítás
– Otthoni szájápolási rutin betartása:
– Alapos, napi kétszeri fogmosás
– Fogselyem és fogköztisztító használata
– Nyelvtisztítás, szájöblítő (szükség szerint)
A fogágybetegség nem gyógyítható véglegesen, de szinten tartható és kontrollálható, ha a páciens és a fogorvos együttműködik.
További kockázatok, ha elhanyagoljuk
A fogágybetegség nem csupán a száj egészségét veszélyezteti. Kutatások kimutatták, hogy szoros összefüggés van a parodontitis és több szisztémás betegség között:
– Szív- és érrendszeri betegségek
– Cukorbetegség súlyosbodása
– Koraszülés kockázata várandós nőknél
– Légzőszervi fertőzések
– Alzheimer-kór fokozott kockázata
Ezért nem szabad elbagatellizálni a tüneteket – a száj egészsége az egész szervezetünk egészségére hatással van!
A fogágybetegség megelőzhető és kezelhető, ha időben felismerjük és teszünk ellene. A rendszeres fogászati kontroll, a megfelelő otthoni szájápolás és az életmódbeli változtatások (pl. dohányzás abbahagyása) mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megőrizzük mosolyunk egészségét – akár egy életen át.
Leave a reply